Felhőbiztonság – mítoszok és cáfolatok

Bevezető

A publikus felhő kapcsán a legtöbb beszélgetés előbb-utóbb a biztonságnál köt ki. „Mi lesz az adatainkkal? Nem túl kockázatos mindent egy külső szolgáltatóra bízni?” – ezek a kérdések szinte minden vállalati döntéshozó fejében megfordulnak.

A Magyar Cloud Körkép 2025 kutatásunkban is hasonló eredmény született: a válaszadók több, mint harmada adatvédelmi incidensektől tart, illetve általános biztonsági aggályokat fogalmazott meg a felhőbe költözés kapcsán.

Ez a cikk azoknak a vállalati döntéshozóknak és IT szakembereknek szól, akik szeretnének tisztán látni a felhő biztonsága terén: valóban veszélyesebb-e a publikus felhő, mint a saját szerverek? A válasz röviden: nem. Sőt, a felhő ma már sok szempontból biztonságosabb, mint a legtöbb on-premise környezet.

Magyar Cloud Körkép 2025 – mit mutatnak a számok?

A kutatásból az látható, hogy a felhőt nem használó cégek körében a legnagyobb visszatartó erő a harmadik féltől való függőség (76,9%), az alacsonyabb testreszabhatóság (50%), valamint az adatvédelmi incidensektől (34,6%) és a szolgáltatás-kimaradástól (26.9%) való félelem. A válaszadók egy kisebb hányada a jogszabályi megfelelés és a kibertámadások miatt is kockázatosnak tartja a felhőt.

Ez azt jelzi, hogy a felhőbe költözés kapcsán a biztonság és a megfelelés kérdése még mindig erősen befolyásolja döntéseket. Ugyanakkor fontos látni: ezek a félelmek sokszor alaptalanok és az információhiányból fakadnak. A nagy felhőszolgáltatók ma már olyan szintű biztonsági rendszereket és kontrollokat (cloud security services) alkalmaznak, amelyeket egy átlagos vállalat saját adatközpontjában nem tudna megvalósítani.

A megosztott felelősség elve

Mielőtt tovább lépnénk, fontos megérteni, hogy a legtöbb felhőszolgáltató, így az AWS biztonsági modellje a megosztott felelősség elvén alapul. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltató felel az infrastruktúra – adatközpontok, hoszt operációs környezet, hálózat, hardver – biztonságáért, míg az ügyfél felel a saját adataiért, alkalmazásaiért és a hozzáférések kezeléséért. Ez a modell átlátható, és pontosan kijelöli a vállalat felelősségét.

A nagy felhőszolgáltatók – így az AWS, az Azure és a GCP is – az elmúlt években hatalmas összegeket fektettek be a biztonságba. Ezek a szolgáltatók ma már számos, auditált IT biztonsági és adatvédelmi megoldást biztosítanak az infrastruktúra szintjén. Az AWS például minden adatot titkosít, és fejlett hozzáférés-kezelési eszközöket kínál. A tárolás fizikai helyéről és a titkosítás módjáról is az előfizető dönthet. Pontosan szabályozható, hogy ki és milyen adathoz férhet hozzá a rendszeren keresztül.

A szolgáltatóknál ma már többféle tűzfal és fejlett biztonsági megoldás áll rendelkezésre a hálózati forgalom korlátozására. Az adatokról, dokumentumokról és szolgáltatásokról készített biztonsági másolatok akár titkosítva is tárolhatók a világ több pontján egyszerre. A biztonsági intézkedések egy jelentős része alapértelmezetten elérhető minden ügyfél számára, míg másokat a felhasználó tud konfigurálni vagy külön engedélyezni. Az alapértelmezett szolgáltatások jellemzően a következők:

• Fizikai adatközponti biztonság: a belépés biometrikus azonosítással, 24/7 őrzéssel és redundáns energiaellátással történik.

• Titkosítás: az adatok nyugalmi állapotban és átvitel közben is titkosítva vannak (TLS titkosítás).

• Tűzfal és DDoS-védelem: a hálózati támadások elleni védelem alapértelmezett, nem igényel külön beruházást.

Az alábbi szolgáltatásokat a felhasználó tudja konfigurálni vagy külön engedélyezni:

• Hozzáférés-kezelés (IAM): a hálózati támadások elleni védelem alapértelmezett, nem igényel külön beruházást.

• Secret management: Az AWS Key Management Service (KMS) vagy a CloudHSM lehetővé teszi a kulcsok saját kezelését.

• Naplózás és monitoring: az AWS CloudTrail vagy az Azure Monitor minden eseményt rögzít, így visszakövethető, ki mit csinált a rendszerben.

• Fenyegetésészlelés (Threat detection): az AWS GuardDuty vagy a Microsoft Defender for Cloud folyamatosan figyeli a környezetet, és automatikusan jelzi a gyanús aktivitásokat.

A felhő megbízhatósága

A biztonság nemcsak az adatvédelemről szól, hanem az üzletmenet folytonosságáról is. Egy szerverleállás vagy adatközponti incidens komoly bevételkiesést és reputációs veszteséget okozhat. A nagy felhőszolgáltatók ezért földrajzilag elosztott adatközpontokat üzemeltetnek, így egy esetleges kiesés nem bénítja meg a teljes rendszert.

Az AWS például minden régióban több Availability Zone-t kínál, amelyek egymástól független infrastruktúrával rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy ha egy adatközpontban probléma adódik, az alkalmazás automatikusan átterhelhető egy másik zónába. Az eredmény: extrém magas rendelkezésre állás, amelyet a legtöbb vállalat saját erőből nem tudna biztosítani.

Megfelelés és tanúsítványok a felhőben

A felhő biztonságának másik fontos dimenziója a megfelelés (compliance). A vállalatoknak nemcsak az adataikat kell védeniük, hanem a jogszabályi és iparági előírásoknak is meg kell felelniük. Ez különösen fontos a szabályozott iparágakban, mint a pénzügy, távközlés vagy az államigazgatás.

Az AWS és a többi nagy felhőszolgáltató megfelel a legszigorúbb információbiztonsági szabványoknak, és rendelkeznek a legfontosabb tanúsítványokkal is, úgy mint:

• ISO 27001 – információbiztonsági irányítási rendszer,
• SOC 2 – szolgáltatói kontrollok és biztonsági megfelelés,
• PCI DSS – pénzügyi tranzakciók biztonsága,
• GDPR – európai adatvédelmi rendeletnek való megfelelés.

Az AWS és az Azure ma már lehetővé teszi, hogy az ügyfelek EU-n belüli adatközpontokban tárolják és kezeljék az adataikat, így az adatrezidencia követelmények is teljesíthetők. Ez különösen fontos a magyar és európai vállalatok számára, akiknek szigorú adatvédelmi előírásoknak kell megfelelniük a GDPR kapcsán.

Konklúzió

A Magyar Cloud Körkép 2025 eredményei azt mutatják, hogy a biztonsági és adatvédelmi aggályok még mindig sok vállalatot visszatartanak a felhőbe költözéstől. Ugyanakkor ezek a félelmek nagyrészt alaptalanok. A fent felsorolt megoldások együtt olyan biztonsági szintet nyújtanak, amelyet egy on-premise környezetben csak óriási költségek mellett lehetne megvalósítani. A publikus felhő tehát ma már nemcsak, hogy biztonságos, hanem sok esetben biztonságosabb is, mint a hagyományos IT környezetek.

Több százmillió felhasználó bízza minden nap az Amazonra az adatait, amelyek biztonságáról az AWS rendszeresen auditált adatközpontjai gondoskodnak. A kérdés tehát nem az, hogy a felhő biztonságos-e, hanem az, hogy a vállalatok mennyire használják ki a benne rejlő lehetőségeket. A megfelelő konfigurációval, jogosultságkezeléssel és monitoringgal a felhő nem kockázat, hanem biztonsági eszköz.

Lemaradtál a felmérésünkről? Töltsd le a Magyar Cloud Körkép 2025 kutatást és nézd meg, hogyan látják a hazai IT szakemberek a felhőhasználat trendjeit.

Kérdésed van? Írj nekünk, és segítünk megtalálni a számodra legjobb felhőmigrációs stratégiát.