Hibrid cloud stratégia OpenShifttel: mikor éri meg?

Az elmúlt évtized egyik leggyakrabban ismételt IT-s állítása az volt, hogy előbb-utóbb minden a felhőbe költözik. A valóság azonban másképp alakult. Bár a public cloud kétségkívül átalakította a vállalati informatika működését, a legtöbb nagyvállalat ma már nem a teljes cloud migrációt tekinti végcélnak.

Sőt, egyre több szervezet jut arra a következtetésre, hogy a kérdés nem az, hogyan lehet minden alkalmazást ugyanabba a környezetbe költöztetni, hanem az, hogyan lehet minden alkalmazást ott futtatni, ahol az üzleti, technológiai és szabályozási szempontok alapján a legnagyobb értéket teremti. Ez a felismerés vezetett a hibrid cloud stratégia térnyeréséhez.

Ennek egyik oka, hogy az alkalmazásportfóliók az elmúlt években jelentősen összetettebbé váltak. Egy modern vállalatnál egyszerre találhatók meg több évtizedes múltra visszatekintő üzleti rendszerek, felhőnatív mikroszolgáltatások, SaaS-megoldások, adatelemzési platformok és egyre gyakrabban mesterséges intelligenciára épülő alkalmazások. Ezeknek a rendszereknek nem ugyanazok az igényeik, és nem ugyanaz a környezet biztosítja számukra az optimális működést.

Egy ügyfélportál esetében a gyors skálázhatóság lehet a legfontosabb szempont, ezért ideális választás lehet a public cloud. Egy gyártásirányítási rendszer esetében ugyanakkor a késleltetés vagy az üzletmenet-folytonosság miatt indokolt lehet a helyi üzemeltetés. Más alkalmazásoknál az adatkezelési vagy megfelelőségi előírások korlátozzák, hogy milyen infrastruktúrán futhatnak.

A hibrid cloud mögött nem technológiai bizonytalanság áll, hanem az a felismerés, hogy különböző üzleti célok gyakran különböző infrastruktúra-megközelítéseket igényelnek.

A hibrid cloud azonban nem egyszerűen azt jelenti, hogy egy vállalat egyszerre használ saját infrastruktúrát és public cloud szolgáltatásokat. A valódi kihívás ott kezdődik, amikor ezeket a környezeteket egységesen kell kezelni. Minél több platform, szolgáltatás és alkalmazás jelenik meg a vállalati környezetben, annál fontosabbá válik, hogy a fejlesztési folyamatok, a biztonsági szabályok és az üzemeltetési modellek ne váljanak széttartóvá. Ezért itt válik kulcsszereplővé az OpenShift.

Miért lett a hibrid cloud az új alapértelmezett?

Sok vállalat ma már úgy működik hibrid környezetben, hogy ezt tudatosan ki sem mondja. Az elmúlt évek technológiai fejlődése egyszerűen ebbe az irányba terelte a szervezeteket.

Egy tipikus vállalati környezetben ma gyakran egyszerre található meg:

• saját adatközpont vagy privát felhő,
• AWS, Azure vagy Google Cloud infrastruktúra,
• SaaS alkalmazások,
• telephelyi vagy edge rendszerek.

Mindez általában nem egyetlen stratégiai döntés eredménye. Egy új digitális szolgáltatás a felhőben indul, egy korábbi üzleti rendszer helyben marad, egy felvásárlással pedig új technológiai környezet kerül a szervezethez. Az eredmény egy rendkívül heterogén infrastruktúra, amelynek különböző részei eltérő üzleti célokat szolgálnak.

A hibrid és multi-cloud megközelítések térnyerése nemcsak nemzetközi trend. A Code Factory által készített Magyar Cloud Körkép kutatás szerint a hazai vállalatok 52,6%-a már hibrid cloud modellt használ, míg 25,3%-uk egyszerre több felhőszolgáltató infrastruktúráját is igénybe veszi. Ez jól mutatja, hogy a vállalatok egyre kevésbé egyetlen platformban gondolkodnak és egyre fontosabbá válik a különböző környezetek egységes kezelése.

A korai cloud-stratégiák gyakran abból indultak ki, hogy az infrastruktúra egységesítése önmagában érték. Ma már sok szervezet számára világos, hogy az egységesség nem az infrastruktúrában, hanem a működésben teremt valódi üzleti előnyt. Ez jelentős szemléletváltás. A kérdés többé nem az, hogy minden alkalmazás ugyanazon a platformon fusson-e, hanem az, hogy a különböző környezetek ellenére a fejlesztés, az üzemeltetés és a biztonság kezelhető maradjon.

Miért válik egy idő után bonyolulttá a hibrid cloud?

A hibrid cloud legnagyobb előnye a rugalmasság. Ugyanez azonban hosszabb távon jelentős komplexitást is eredményezhet.

Vegyünk egy egyszerű példát. Egy vállalat ügyfélportálja AWS-en fut, mert ott könnyen skálázható. Az ERP-rendszer saját adatközpontban működik, mert érzékeny üzleti adatokat kezel. Az analitikai rendszerek cloud erőforrásokat használnak, mert időszakosan nagy számítási kapacitásra van szükségük. Első ránézésre minden alkalmazás a számára legjobb helyen fut.

Néhány év elteltével azonban megjelennek a kevésbé látható problémák. Az egyes környezetek eltérő monitorozási megoldásokat használnak. Másképp történik a deployment. Különböznek a biztonsági szabályok és az üzemeltetési folyamatok. A fejlesztői csapatoknak egyre több platformspecifikus tudásra van szükségük.

A hibrid cloud környezetek legnagyobb rejtett költsége gyakran nem az infrastruktúra ára, hanem az operatív komplexitás.

Sok szervezetnél nem az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy hol futnak az alkalmazások, hanem az, hogy ugyanazt az alkalmazást vagy szolgáltatást több különböző működési modell szerint kell kezelni. A cloud korszak első évei elsősorban az infrastruktúráról szóltak. A következő évek várhatóan sokkal inkább az operatív komplexitás kezeléséről fognak szólni.

Hogyan segít ebben az OpenShift?

Az OpenShiftet gyakran egyszerűen vállalati Kubernetes-platformként emlegetik. Ez technikailag helyes, ugyanakkor nem magyarázza meg, miért vált a hibrid cloud és multi-cloud stratégiák egyik meghatározó technológiájává.

A legtöbb szervezet számára ugyanis nem az a legnagyobb kihívás, hogy létrehozzon egy Kubernetes klasztert. A nehézség ott kezdődik, amikor több fejlesztői csapat, több száz alkalmazás és több infrastruktúra működését kell összehangolni. Az OpenShift egyik legfontosabb előnye, hogy egységes működési modellt biztosít különböző környezetek felett.

A fejlesztők ugyanazokat az alapelveket és folyamatokat használhatják függetlenül attól, hogy az alkalmazás végül saját adatközpontban, AWS-en vagy más cloud környezetben fut. Az üzemeltetés számára egyszerűbbé válik a monitorozás, a naplózás és a hozzáférések kezelése. A biztonsági csapatok pedig következetesebben tudják érvényesíteni a szervezeti szabályokat. Az OpenShift egyik legnagyobb értéke, hogy nem az infrastruktúrát standardizálja, hanem a működést.

Ez elsőre apró különbségnek tűnhet, valójában azonban ez az egyik legfontosabb oka annak, hogy a platform egyre több vállalat digitális infrastruktúrájának központi elemévé válik.

Mi a különbség a Kubernetes és az OpenShift között?

A Kubernetes mára a konténerizált alkalmazások futtatásának iparági szabványává vált. Egy modern alkalmazásplatform alapját szinte minden esetben Kubernetes adja.

Sok szervezet azonban gyorsan szembesül azzal, hogy egy éles vállalati környezetben a Kubernetes önmagában csak a kiindulópont.

A legtöbb vállalatnak a Kubernetes mellett szüksége van:

• identitás- és jogosultságkezelésre,
• monitoring és logging megoldásokra,
• CI/CD integrációra,
• biztonsági kontrollokra,
• platformszintű életciklus-kezelésre.

Ezek a képességek természetesen külön eszközökkel is felépíthetők. Ez jól működhet kisebb környezetekben vagy speciális igények esetén.

Ahogy azonban nő a szervezet mérete és a platform összetettsége, egyre fontosabbá válik az integráció és az egységes működés. Az OpenShift egyik legnagyobb előnye éppen az, hogy számos olyan képességet biztosít integrált formában, amelyet egyébként külön komponensekből kellene összeállítani és üzemeltetni.

Hogyan néz ki egy tipikus hibrid cloud architektúra OpenShifttel?

Képzeljünk el egy gyártóvállalatot, amely több országban rendelkezik telephellyel. A termelésirányítási rendszerek helyi infrastruktúrán futnak, mert a működésükhöz minimális késleltetés szükséges. Az ügyfélkapcsolati rendszer cloud környezetben működik, mert könnyen skálázható. Az adatelemzési folyamatok pedig időszakosan nagy számítási kapacitást igényelnek, ezért public cloud erőforrásokat használnak.

A különböző rendszerek eltérő helyen futnak, de a fejlesztői és üzemeltetési csapatok számára nem feltétlenül kellene eltérő működési modellt jelenteniük. Ha ugyanazokat az alapelveket, deployment folyamatokat és biztonsági szabályokat alkalmazzák minden környezetben, akkor a szervezet jelentősen csökkentheti a működési komplexitást.

Ez az a pont, ahol a hibrid cloud stratégia és az OpenShift találkozik.

Mikor térül meg igazán egy OpenShift-alapú hibrid cloud stratégia?

Az OpenShift értékét sokan infrastruktúra oldalon próbálják mérni, pedig a megtérülés jelentős része a működésben jelenik meg.

Különösen azoknál a szervezeteknél mutatkozik meg az előnye, ahol:

• több fejlesztői csapat dolgozik párhuzamosan;
• egyszerre vannak jelen cloud-native és legacy alkalmazások;
• több infrastruktúra vagy cloud szolgáltató működik egymás mellett;
• szigorú compliance követelményeknek kell megfelelni;
• fontos a hosszú távú skálázhatóság.

Ilyen környezetben az OpenShift nem egyszerűen technológiai platformként működik, hanem olyan közös alapot biztosít, amely lehetővé teszi, hogy a szervezet növekedése ne járjon együtt az üzemeltetési komplexitás kontrollálatlan növekedésével.

Összegzés

A hibrid cloud stratégia ma már nem átmeneti állapot a saját infrastruktúra és a public cloud között. Sok vállalat számára ez lett az a működési modell, amely a legjobban támogatja az üzleti rugalmasságot, a szabályozási megfelelést és a technológiai fejlődést.

A kihívás azonban egyre kevésbé az infrastruktúráról szól. A valódi kérdés az, hogyan lehet az alkalmazásokat egységesen fejleszteni, telepíteni és üzemeltetni akkor is, ha azok különböző környezetekben futnak. Az OpenShift erre kínál választ. Nem azért, mert minden rendszert egyformává tesz, hanem azért, mert képes közös működési modellt teremteni egy egyre összetettebb IT-környezetben. Hosszú távon pedig ez lehet a sikeres hibrid cloud és multi-cloud stratégia egyik legfontosabb alapja.

Kérdésed van? Írj nekünk, és mi segítünk megtalálni a számodra optimális megoldásokat.